Még a legkörültekintőbb vezetés mellett, a legrutinosabb sofőrrel is megtörténhet, hogy hibát vét az úton: például elnéz egy jobbkezes utcát vagy rosszul mér fel egy parkolást. Sajnos akár kisebb, akár nagyobb hibáról legyen szó, a károkozásnak mindenképpen van anyagi következménye. Többféle lehetőség is van azonban, és érdemes mérlegelni, melyikkel járhat a vétkes sofőr kevésbé rosszul.

Hogyan hat a károkozás a kötelező biztosításra?

Két tényező változhat a károkozással. Az egyik a bonus-malus rendszer, amiben minél magasabb az üzembentartó besorolása, annál kedvezőbb a biztosítási díja. Baleset nélkül zárt év után a következő évben egy fokozattal feljebb lép a rendszerben, amennyiben viszont balesetet okozott, akkor a következő biztosítási évben kettővel esik vissza a bonus-malus fokozata. Ez a biztosítási díj növekedésével jár, de nem muszáj ezt választania az üzembentartónak: ha visszafizeti a biztosítónak, amit az kártérítésként kifizetett a károsultnak, akkor a bonus-malus besorolása nem változik meg.

Azonban még így sem lesz olyan, mintha a baleset meg se történt volna, ott van ugyanis a másik tényező, a károkozói pótdíj. Ezt attól függetlenül kiszabhatják a biztosítók a balesetet követő években, hogy az üzembentartó visszafizette-e a kártérítést vagy sem. A pótdíj alkalmazására azonban nincs egységes szabályozás, így biztosítónként eltér, hogy kivetik-e az üzembentartóra és mekkora mértékű a büntetés. Ebben nagy különbségek lehetnek, 30-40%-os emeléstől akár két-háromszor akkora biztosítási díjig is terjedhetnek.

Megéri kifizetni a kártérítést?

Valamilyen károkozói pótdíjra nagy eséllyel lehet számítani, a kérdés tehát az, hogy az üzembentartó inkább kifizesse-e a kártérítést a biztosítónak, vagy vállalja a bonus-malus fokozat visszaeséséből származó díjemelkedést. Na de mégis mennyivel fog emelkedni? Ezt nehéz megmondani, függ az új bonus-malus besorolástól, de a biztosítótól is, hiszen a legtöbb díjbefolyásoló tényezőhöz hasonlóan ezt is különféleképpen határozzák meg a biztosítók.

Nem mindegy, hogy valaki B10-ből B8-ba vagy B2-ből A0-ba esik vissza, esetleg már malusz besorolásba kerül át. A két fokozat közti különbség a rendszerben biztosítótól függően lehet csupán 7-10%, 20-40% vagy malusz besorolásban akár 100-150% is.

Ezt kell tehát összevetni a kártérítés összegével, ami 50-100 ezer forinttól milliós tételekig terjedhet – természetesen inkább kisebb összeg esetén van értelme elgondolkozni a kérdésen. A biztosító a kár kifizetése után levélben értesíti a károkozót a kártérítés mértékéről, ekkor ajánlja fel a lehetőséget, hogy az összeg visszafizetésével az üzembentartó megtartsa a meglévő bónusz fokozatát.

Érdemes lehet újrakalkulálni a biztosítást

A károkozás után a biztosítási díj a következő biztosítási évtől emelkedik meg, az új díjról a biztosító az évforduló előtt tájékoztatót küld, ennek ismeretében pedig már össze lehet hasonlítani a többi biztosító díjával. A fentiek alapján ezt javasolt is megtenni, a pótdíjazás eltérései miatt könnyen előfordulhat, hogy egy másik biztosító kedvezőbb díjat ad. Fontos, hogy a kalkuláció során meg kell adni minden károkozást, mert csak így lehet pontos összehasonlítást végezni. A biztosítók egyébként ellenőrzik a megadott adatok helyességét, és ha szükséges (például mert az üzembentartó nem tüntetett fel egy károkozást), utólag korrigálhatják a biztosítási díjat.

A CLB online kalkulátorában egyszerűen összehasonlíthatja a biztosítók díjait, és a kiválasztott biztosítást rögtön meg is kötheti az otthona kényelméből: