Gyorstalpaló blogsorozatunkban a kötelező biztosítással kapcsolatos fontos alapfogalmakat magyarázzuk el röviden. A sorozat korábbi részeiben már foglalkoztunk a kgfb és a casco közötti különbséggel, a bonus-malus rendszerrel és a károkozói pótdíjjal; ebben a cikkünkben pedig a fedezetlenségi díjról való tudnivalókat szedtük össze.

Mi a fedezetlenségi díj?

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítással minden forgalomban lévő gépjárműnek rendelkeznie kell, ezt törvény írja elő. Ennek ellenére előfordulnak olyan esetek, amikor az üzembentartó véletlenül (vagy szándékosan) elmulasztja a biztosítás megkötését vagy hatályban tartását. Ilyenkor minden egyes érvényes biztosítás nélküli napra előre meghatározott díjat számol fel a biztosító: ez a fedezetlenségi díj.

A fedezetlenségi díj mértékét a MABISZ határozza meg, a díjszabást az adott évre vonatkozóan teszi közzé. A mértéke a gépjármű kategóriájától és teljesítményétől függ, de a 2021-es táblázatból is látható, hogy a normál biztosítási díjnál jóval magasabb, már néhány hét alatt elérheti a több tízezer forintos összeget is: egy 71-100 kW teljesítményű személygépkocsi például egy 30 napos fedezetlenségi időszak alatt 25 500 Ft-os díjat halmoz fel. Semmiképpen sem éri meg tehát biztosítás nélkül hagyni az autót.

Mikor fordulhat elő, hogy az autó érvényes kötelező nélkül marad?

Többféle esetben léphet fel fedezetlenség, ezekre mindig érdemes figyelni. A legkézenfekvőbb a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés esete: ez megtörténhet például olyankor, amikor az üzembentartó elmulasztja befizetni a következő részletet, esetleg kicsúszik a 60 napos díjfizetési türelmi időből, de olyankor is, amikor az autó nincs használatban és az üzembentartó elfelejtette kivonatni a forgalomból. Ha a biztosítási díj nincs rendezve, a türelmi idő lejártával a biztosító felbontja a szerződést, és onnantól kezdve nincs élő kötelező biztosítás a gépjárművön: tehát a 60. naptól a következő szerződés megkötéséig vagy a gépjármű forgalomból való kivonásáig minden egyes napra fedezetlenségi díj kerül felszámításra. Ráadásul utólag nem csak ezt, hanem a türelmi időszakra vonatkozó biztosítási díjat, sőt, újrakötés esetén a biztosítási időszakra (évfordulóig) hátralévő teljes díjat is egy részletben be kell fizetni, vagyis egy ilyen szerződésmegszűnésnek nagy költségei lehetnek.

Egy másik példa az autóvásárlás, amikor az új tulajdonosnak (vagy üzembentartónak, ha eltérő személyek) új kötelező biztosítást kell kötnie a gépjárműre. Nagyon fontos, hogy az új biztosítást már rögtön a tulajdonszerzés napján kösse meg, hiszen az előző szerződés ezzel a nappal megszűnik – ha nem így tesz, a köztes napokra utólag fedezetlenségi díjat kell majd fizetnie.

Ugyanígy érdemes figyelni az évfordulós biztosítóváltásra is. Ha felmondaná az előző biztosítását és újat kötne, ügyeljen rá, hogy a két biztosítás folyamatos fedezetet nyújtson, tehát az előző megszűnésének napját követő naptól lépjen életbe az új szerződés.

Ki fizeti meg a fedezetlenségi díjat és kinek?

A fedezetlenségi díj befizetése az üzembentartó kötelessége. Az összeget annak a biztosítónak fizeti ki, akivel a fedezetlen időszak után szerződést kötött – díjnemfizetéssel megszűnt szerződés esetén ez ugyanaz a biztosító, akinél az előző szerződés megszűnt, mivel ilyenkor az üzembentartó köteles ugyanott megkötni az új biztosítást.

Hiába érhet el komoly összeget a fedezetlenségi díj, mégis egy részletben kell befizetni, sokszor az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt. Részletfizetés egy feltétellel lehetséges: ha a fedezetlen időszak meghaladja a 120 napot.

Bár a fedezetlenségi díjat a biztosító szedi be, az összeg a MABISZ Kártalanítási Számlájára kerül. Erről a számláról kártalanítják olyan közúti balesetek károsultjait, ahol a vétkes sofőr gépjárművén nem volt érvényes kötelező biztosítás. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy a károkozó megússza a kártérítés kifizetését, utólag a MABISZ behajtja rajta a teljes összeget!)

És mi történik, ha valaki nem fizeti be a fedezetlenségi díjat?

A kiszabott díjat muszáj megfizetni, nem lehet mentesülni alóla, és a biztosító sem adhat belőle kedvezményt. Ezért inkább érdemes elkerülni az olyan helyzeteket, amik fedezetlenségi díjat vonnak maguk után. Ha valaki mégsem fizetné be határidőn belül, a biztosító ugyanúgy felbontja a szerződést díjnemfizetés miatt, mintha a biztosítási részlet nem lenne rendezve – ami újabb fedezetlenségi díjhoz és újabb bonyodalmakhoz vezet, ezért nem tanácsos halogatni az összeg befizetését.

Kalkulátorunkban nem csak most vásárolt gépjárműre számolhatja ki a kötelező biztosítás ajánlatokat, de évfordulós váltás céljával vagy díjnemfizetéssel megszűnt szerződés miatt is köthet új biztosítást. A kalkulálás során ügyeljen a dátumok pontos megadására, hogy biztosan ne forduljon elő fedezetlen időszak.

 
Erről a témáról beszélt a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója, Németh Péter is Vujity Tvrtkoval az alábbi videóban: