Közeledik a tavasz, így újra előkerülnek a télen pihenőpályára állított kerékpárok. A biciklizés napjainkban ismét virágkorát éli; környezetkímélő és anyagilag is kedvező megoldás lehet, főleg a városokban, ahol egyre több és több bicikliút készül, kijjebb szorítva ezzel a környezetszennyező autózást.
Azonban, mint ahogy manapság majdnem minden közlekedési eszköznek, a kerékpároknak is megjelentek az elektromos verziói. Ezek ugyanúgy pedállal hajthatóak, mint a hagyományos fajtáik, azonban az elektromotor és a számtalan beépített funkció segít a hajtásukban.

E-kerékpár vs. segédmotoros kerékpár

Ugyanakkor az e-kerékpárok nem összetévesztendőek a segédmotoros kerékpárokkal (pl. a robogók), melyek besorolása az L1e, L2e, L6e kategóriájú járművekre vonatkozik, és már B kategóriás jogosítvánnyal is vezethetőek, szemben az elektromos kerékpárokkal, amelyekhez nem szükséges a jogosítvány megléte. A KRESZ szabályai szerint csak az a jármű minősül kerékpárnak, amit emberi erő hajt, sebessége nem haladja meg a 25 km/órát és egy maximum 300W-os motor kap benne helyet.
A fő különbség a kettő között általában rögtön látható, például a segédmotoros kerékpáron a gázpedál, gázkar, amivel elindíthatóak és hajthatóak, azonban egy elektromos kerékpár ugyanúgy emberi erő segítségével kerül mozgásba, mint a hagyományos. Ha a motor gázadás után képes önállóan hajtani a járművet, akkor az nem minősül kerékpárnak.
Azonban az elektromos kerékpár és a segédmotoros kerékpár még mindig szürke zóna, legtöbbször a kereskedőknek is, így érdemes fokozottan figyelni rá, hogy a jármű, amit vásárol, minek minősül pontosan. Ha az elektromos „kerékpárja” a 300W-os motornál nagyobbal rendelkezik, akkor ügyeljen rá, hogy szükséges hozzá KGFB-t kötni, továbbá a jogosítvány megléte és a bukósisak is elengedhetetlenek, ha közlekedni szeretne vele.

Hogyan biztosítsa?

A segédmotoros kerékpárokra meg kell kötni a KGFB-t. Ezen kategóriájú járműveknél nincs fedezetlenségi díj, sem bonus-malus rendszer vagy kártörténeti nyilvántartás, de ennek ellenére sem érdemes elmulasztani a kötelező megkötését és fizetését, hiszen enélkül egy baleset okozása esetén ugyanúgy megfizetendő a teljes kárösszeg, mintha az egy KGFB nélküli autóval vagy motorral történt volna. A segédmotoros kerékpárok kötelező biztosításánál általában nem áll rendelkezésre rendszám, így azok legegyszerűbben az alvázszám alapján azonosíthatóak.
Az elektromos kerékpárokra ezzel szemben nem kell a kötelező biztosítás, ugyanakkor egy lakásbiztosítási kiegészítőként baleset-, vagyon– és a felelősségbiztosítás is járhat hozzá. Nézze meg, hogy egyes ajánlatok milyen kerékpáros kiegészítőket tartalmaznak.